2017. június 9., péntek

életmódváltásról

Ez is hozzám tartozik, fog a fene disztingválni. Szóval március végén szembesültem vele, hogy kövér vagyok. Vagy ha nem is kövér, akkor is túlsúlyos (nem tudom, orvosilag melyik a súlyosabb, hehe, értitek), és nyilván előtte is tisztában voltam vele, hogy az utóbbi években eléggé eltunyultam és felszedtem egy csomót, meg hogy nem jönnek rám a régi felsőim, gatyáim, satöbbi, szóval nem hárítottam én ezt sose, csak egyszerűen március végéig nem jött el az a pont, hogy azt érezzem, most már tényleg tennem kellene valamit ellene. Attól kezdtem el érezni, hogy ráálltam a mérlegre és nagyon sokat mutatott. 
Rólam tudni kell, hogy képtelen vagyok éhezni, sőt éhesnek lenni is, olyankor nem lehet velem bírni, ez nagyon rossz nekem is meg az épp velem levőknek is, és már megtanultam kontrollálni, meg olyankor inkább befogni, de nem mindig megy, szóval a klasszikus étteremben értelemben vett fogyókúra, amelynek lényege a sokkal kevesebbet evés, ki volt zárva. Viszont mióta itt vagyunk, lényegesen egészségesebben eszem, ami nagyrészt abból adódik, hogy itt eleve mások az alapanyagok és a "tipikus" ételek, mint Magyarországon, szóval ebből a szempontból nem volt nehéz dolgom, elkezdtem átszoktatni magam a salátákra, a zöldségalapú étkezésekre a kenyér és a hús helyett. Ami nem jelenti azt, hogy ne ennék húst vagy kenyeret egyáltalán, csak sokkal, de sokkal kevesebbet mindkettőből. És persze próbálom a nassolást teljesen elhagyni, illetve ha mégis nassolok, akkor például koktélparadicsomot sajttal, vagy gyümölcsöt, szóval nem csokit vagy csipszet. Az is eléggé megkönnyíti a dolgomat (igazából minden megkönnyíti), hogy itt ebédet a Lunchtime nevű cégtől tudok rendelni, mivel nincs menzánk, és a közelben olyan étterem sincs, ahova csak úgy ki lehetne ugrani egy fél órára, na és a Lunchtime menüje nem túl izgi, bár változatos: mindennap van 5 húsos, két tésztás és két halas főétel, levesek, szendvicsek (bagelek, wrapek, meg igazi szendvics-szendvicsek is), és nyolcféle húsos és négyféle vega saláta, különböző méretekben, szóval salátákból a legnagyobb a felhozatal, bár igaz, hogy állandóak, kb. kéthavonta kicserélnek kettőt. De még így is jobbak, mint a meleg ételek, amik tényleg nagyon unalmasak annak ellenére, hogy mindennap másik van. Ja, desszertek is vannak egyébként, és az például nagyban hozzájárult a március végi mérleg-kiakadáshoz (mennyire vicces vagyok ma...), hogy előtte masszívan talán egy hónapig majdnem mindennap rendeltem desszertet is, mert olyan finomak voltak (pl. málnás tiramisu). DE vannak amúgy diabetikus desszertek is, amik közül néha most is rendelek. Na mindegy, szóval amikor jött az elhatározás, akkor meglepően könnyen átálltam a meleg kaja + desszert kombóról a saláta + semmire, és ez azóta is tart, amikor nem saláta, akkor halas főétel, a legritkább esetben tészta, amikor minden más opció annyira unszimpatikus, hogy azt kívánom, bár készítettem volna itthon valamit előző nap és vittem volna magammal. És apropó itthon, este is saláta vagy grillezett zöldség a menü többnyire, hétvégén meg attól függ, hogy jön ki a lépés, de próbálok akkor is ezeken a kereteken belül maradni.
De amiről igazából írni akartam (ez a bevezetés volt), az a FUTÁS. Már tavaly volt egy ilyen rohamom, de nem fogyási, csak mozgási céllal, de nagyon random és keveset futottam, és az se esett túl jól, és abba is hagytam pár hét után. Most viszont nem. Kb. 2-2,5 kilométer/alkalommal kezdtem, itt mellettünk az erdőben, és már ez is siker volt, ha megállás/séta nélkül sikerült (az elején nyilván nem). Mostanra 7 km-ig jutottam, a városban (az erdő túl ingerszegény, ott túl jól tudok arra figyelni, hogy szúr az oldalam / fáj a vádlim / nem kapok levegőt / haza akarok menni), ami óriási, és kivételes alkalmaktól (pl. ha nyaralunk, vagy ha zuhog az eső, vagy ha nem érzem jól magam) eltekintve hetente legalább kétszer megyek, és tökre élvezem!  Ha épp nem is jön össze a 7 km, akkor sem adom ötnél alább már semmiképp, és márciusban nem hittem volna, hogy eljutok idáig és még utálni se fogom, sőt. :D Március 25. óta összesen kicsit több mint 88 kilométert futottam (hihetetlen, nem?), és rá kellett jönnöm, hogy két dolog motivál (a fogyáson kívül): 1. a számok - például amikor egyszer 6,98 km-nél értem volna haza, inkább tovább mentem egy kicsit, hogy meglegyen a 7 km, 2. amikor megosztom a futásokat a FB-n, és tök sokan lájkolnak meg drukkolnak. :) És nyilván a futásaimnak nem minden pillanata őszinte öröm (that's an understatement), de direkt olyan helyeken futok, amik szépek/érdekesek és elterelik a figyelmemet, és például most is alig várom, hogy holnap megint menjek és sikerüljön elérnem a 8 km-t valahogy. Meg tervezgetem, hogy merre lehetne még menni, ahol nem voltam, szóval baromira élvezem, minden előzetes félelmem ellenére! Szeptemberre beneveztem két 10 km-s futós eventre is, hogy legyen külső motivációm addig is, meg hogy kipróbáljam, milyen másokkal futni (simán lehet, hogy utálni fogom). 
Nyilván jön a magától értetődő kérdés, hogy na, és mennyit fogytam? Egyelőre 2 és 3 kiló között változik, ami baromi kevés, de a futás miatt tudom, hogy türelmesnek kell lennem, mert az izom nehezebb, mint a zsír, és szép lassan remélhetőleg több izmom lesz mint hájam. :P Viszont többen mondták, egy kollégám speciel pont ma, hogy tökre látszik, hogy fogytam, és milyen jól nézek ki. Mondjuk én látni nem látom magamon a változást - még -, de sokkal-sokkal-sokkal jobban érzem magam a bőrömben, százszor jobb az állóképességem, mint pár hónappal ezelőtt, és már önmagában a tudat, hogy teszek magamért, nagyon sokat jelent. De nem ülök a babérjaimon, és majd mindenképp írok a fejleményekről pár hónap múlva megint. :) 

4 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy jól érzed magad a bőrödben! Engem nagyon inspirálnak a futásaid, és nagyon irigykedem a szép helyekért (meg a 7 km-ért). Csak így tovább! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Szép helyek meg 7 km otthon is van! ;)

      Törlés
  2. "és szép lassan remélhetőleg több izmom lesz mint hájam" - ezt elsőre úgy olvastam, hogy "mint hajam", és már pont elkezdtem elgondolkozni, hogy a Te esetedben erre mennyi esély van... :D

    Továbbra is nagyon drukkolok! Keep up the good work! :) :*

    VálaszTörlés