2018. április 3., kedd

felnőtt barátságaink

Egészen mások, mint a kamaszkoriak. Nem számít, vagy másképp érződik a korkülönbség, nem számít (annyit) a különböző élethelyzet. Az számít, hogy az esetleges sértődések, különbségek, egymással való koccanások ellenére kitartunk-e egymás mellett, eltekintünk-e a másik idegesítő tulajdonságaitól. Hogy megtaláljuk-e azokat a közös programokat, amik mindannyiunkat kikapcsolnak. Hogy tudunk-e őszinték lenni egymáshoz, tudunk-e igazán önmagunk lenni, vagy meg kell erőszakolnunk a személyiségünk bizonyos részeit, hogy alkalmazkodjunk. Az számít, hogy 1000 kilométerről is "együtt" tudunk-e lenni, és hogy amikor találkozunk, ugyanonnan tudjuk-e folytatni, ahol legutóbb vagy kettővel azelőtt abbahagytuk. 

💙💙💙

Szombaton egész kegyes volt hozzánk az időjárás, úgyhogy az Auchanban elkövetett óriási bevásárlást követően várost néztünk (Luxi igazából csak Tündinek volt új, de a napsütéses verzió mindenkinek):










Vasárnap először bruncholni mentünk, majd Metzbe:

Ez csak három ember adagja, nem látszik Tündi gluténmentes sajtos-gombás palacsintája salátával.
Ez igazából még szombaton készült :) Nagyon sokat vezettem a hétvégén, több mint 200 km-t, és egyelőre úgy látom, leginkább az idegállapotomat kéne kordában tartani, mert mindenen nagyon felhúzom magam minden egyes alkalommal, és ez se nekem, se az utasoknak, se Istvánnénak nem jó. Mivel még nincs egy hete, hogy van autónk, ez valószínűleg egyelőre normális. :D Köszi, Lányok, a türelmet!




Fannival 2015. októberben és most 🧡

Hétfőn meg Larochette-be, ami egy nagyon cuki kisváros északon (és most, hogy van nekünk Istvánné, minden (is) megközelíthetővé vált ugye), majd búcsúzóul megfőztem a méltán híres isteni marhapörköltemet, aminek a mennyisége sajnos fordított arányban állt a sikerével:





2014. július (?), Vinye, kórustábor - 2018. április, Larochette 💜
 


💙💙💙

Ami nem látszik a képeken: rengeteg társasozás és evés, 10-ig alvás, annak felfedezése (részemről), hogy a żubrówkának sok almalével tényleg fahéjas almáspite-íze van, a francia Cosmo kiolvasása, lelkizés, masszázs, na meg persze a szeretet (ez utóbbi lehet, hogy látszik a képeken mégiscsak), meg mindaz, amit most a négynapos nem-igazán-sokat-alvástól elfelejtettem. 

Röviden összefoglalva, lehet elkezdeni tervezni a következő Gondnok-reuniont szerintem. :) 

1 megjegyzés:

  1. látszik a szeretet!!!❤️ egyébként meg: Istvánné :D :D :D

    VálaszTörlés